Összeköltözés [1]

Szoros együttműködésben szolgálja ki a külföldi hallgatók igényeit a Kancellária és az EHÖK a kollégiumi helyekkel kapcsolatban. A beköltözéssel foglalkozó bizottság egyik kooridnátorát, az ex-EHÖK-ös Mátyás Viktóriát kérdeztük, aki ma már a Vagyongazdálkodási Osztály munkatársaként felel a Szántó Kollégium „A” szárnyának a működtetéséért.

Lezajlottak a kollégiumi beköltözések - mi a helyzet a magyar hallgatókkal, és milyen újdonságok várták a külföldieket?

A magyar részről minden maradt a régiben, a havi kollégiumi díj 18 000 Forint, ez is változatlan. Valamennyire csökkent az elutasított jelentkezők száma, de még így is túljelentkezés van a kollégiumokba. Idén a Szántó volt a legkeresettebb, oda volt a legnagyobb a túljelentkezés, de a TTK-s és BTK-s hallgatók körében a Jakabhegyi kollégium is töretlen népszerűségnek örvend.

A külföldi hallgatók jelenleg Szántó Kollégium „A" szárnyában vannak mindannyian, összesen 370 férőhellyel. Pluszszolgáltatásokat nyújtunk számukra: 0-24 órás angol nyelvű ügyfélszolgálatot, ágyneműcsere, illetve heti egyszeri takarítást. Előbbire azért volt szükség, hogy mindig legyen valaki, akihez a problémáival fordulni tudnak a külföldi hallgatók, hiszen kevésbé gyakorlottak, több helyzetben lehet szükségük segítségre az eligazodáshoz, s így akár éjjel is tudunk segíteni. A WiFi Fast Internet hálózat kialakítása is folyamatban van a teljes kollégiumra kiterjedően. A kollégiumi díj számukra 30 ezer Forint havonta. A többi PTE-s kollégiumban is van 30-40 külföldi hallgató, ők elsősorban a Szalay kollégiumban élnek, s a legtöbben teljes idejű képzésben vesznek részt, jobban bele tudnak illeszkedni a magyar hallgatói életbe.

Mennyire népszerű a kollégium a külföldiek körében vagy többen szeretnének inkább albérletekben élni?

Különböző rétegek vannak: előfordul, hogy csak pár napra költöznek be a kollégiumba, míg nem sikerül a számukra megfelelő albérletre szert tenniük, nekik eleve ez a tervük. De olyan esetről is tudok, amikor valaki visszaköltözött a kollégiumba az albérletéből, mert túl unalmasnak találta az az életformát. A tapasztalataink szerint azok, akik a kollégiumba költöznek, általában szeretnek is ott lakni.

Örök kérdés: mi a jobb, ha a külföldiek a magyar hallgatókkal vegyesen laknak együtt, vagy ha teljesen külön laknak? Mik erről a tapasztalatok?

Tavaly a Boszorkányban és a Szalayban laktak a külföldiek, közel azonos arányban, a magyar hallgatókkal együtt. Az idei év nagy próba lesz ebből a szempontból, hiszen kiderül, hogy hogyan tud ez a sokféle nemzet együtt, egy kollégiumban élni. Egyébként tavaly sem voltak atrocitások a magyarok és a külföldiek között, inkább a kultúrájukra jellemző szokások nehezítették meg kicsit az együttélést: ilyen volt például a vízipipa használata, amit be kellett tiltanunk. Nagyobb probléma nem volt, inkább csak összecsiszolódásra volt szükség.

Az adminisztrációval mennyire boldogulnak a külföldiek?

Minden nyomtatvány rendelkezésükre áll angolul is, és előre nyomtatunk számukra ún. „futkosót", aminek egy részét még ki is töltjük nekik előre. Az idei Szántós folyamat gördülékeny volt, de ez egy folyamat, ami még kialakulóban van.

Vannak általános problémák, amik a kollégium kapcsán felmerülnek a részükről?

A külföldi hallgatók nem minden témában tájékozottak, van, hogy nem tudják, hányan lesznek egy szobában. Nagyon nagy részük egyedül akar lakni, akár többet is fizetnének érte, de ezt sajnos nem tudjuk biztosítani. Nagyobb teret akarnak, de másban nagy különbség nincs. Együttműködőek.

A tavaly a PEN-en indult Erasmusos csapat tagjai közül többen kritizálták a Hunyor állapotát.

A Hunyorban folyamatos a felújítás, laminált padlót teszünk le a folyosókon és a szobákban is, festenek, illetve speciális anyaggal bevonják a lépcsőket, egyre szebb lesz. Idén vagy legkésőbb jövő nyáron befejeződik ez a folyamat, én úgy gondolom, hogy szép és komfortos diákszálló lesz belőle.

(forrás: http://univpecs.pte.hu [2])